Mennyire viseli meg a hideg kedvenceinket?
A magyarországi éghajlati viszonyok között tapasztalható téli hőmérséklet többnyire nem okoz jelentős problémát háziállatainkban, néhány extrém hideg éjszakától és hajnaltól eltekintve.
A természet bölcsessége révén a téli hideg nem egyik pillanatról a másikra áll be, a megfelelően táplált kutyák az ősz során a fokozatosan csökkenő hőmérséklettel párhuzamosan téli bundát növesztenek.
A hideggel szembeni érzékenység természetesen változó az egyes kutyafajták között, minél kisebb testtömegű és minél rövidebb szőrű a kutyus, általában annál érzékenyebb a hidegre. Bizonyos fajták (ölebek) adottságaik révén nem tarthatók télen a szabadban. Kertben, szabadban tartott kutyák esetében „illik” kutyaházat biztosítani ebünknek.
Egy jó kutyaház akkora méretű, hogy a kutyus állva is elférjen benne kényelmesen (a kutyák alvás közben ugyanis többször fölállnak, nyújtóznak egyet és visszafekszenek), a bejárat nem túl nagy rajta, téli időszakban célszerű a bejárat elé valamilyen vastagabb textíliát, padlószőnyeg-darabot szögelni, az így kialakuló zárt légteret már be tudja fűteni testmelegével ebünk. Az sem árt, ha a talaj szintjéről elemeljük a házat, (pl. egy raklapra helyezzük), így csökkentjük az alulról történő lehűlés és az átnedvesedés esélyét. Sokan panaszkodnak arról, hogy kutyájuk a világért sem használja a gyönyörű, „kacsalábon forgó” házát. Ennek oka az, hogy a gazdi nem „kutyaszemmel” nézve helyezte el a házat.
A kutya számára a gazda, a család a „falka”, a legfontosabb dolog a világon. Ha a kutyaház az udvar egy távoli pontján van elhelyezve, úgy, hogy onnan a kutyus nem tudja „szemmel tartani” imádott gazdáit, nem fogja használni és inkább a bejárat előtti lábtörlőn kuporog a hidegben, csak hogy érezze, lássa, hallja gazdáit.
Téli időszakban célszerű a szabadban tartott állatok fejadagját megemelni, kalória és zsírdúsabb táplálékot biztosítani, ugyanis a testmelegük fenntartásához több energiát igényelnek ilyenkor.
Mi a helyzet a cicákkal?
Ha rajtuk múlna, legszívesebben a jól fűtött szobában, az ágyon vagy a radiátoron heverészve töltenék el a téli napokat. Ahol a gazdi megengedi, legjobb a lakásban a cicáknak. Ha mégsem, akkor is biztosítsunk számukra valamilyen védett zugot a pincében, garázsban, ahol egy faládát vagy dobozt kibélelünk számukra jó meleg rongyokkal. Egy kis leleményességgel egyszerű és nagyszerű megoldásokra lelhetünk:
A hideg- csakúgy, mint embereknél- hajlamosítja állatainkat a hűléses betegségekre. Célszerű az ivóvizet valamilyen zárt térben, temperált körülmények között tartani és ezzel a langyos ivóvízzel többször megkínálni kedvencünket, ugyanis a túl hideg ivóvíz náluk is könnyen torokgyulladást okozhat. Nagy hidegben meg is fagy az itatóedényben, így nem tudja szomját oltani az állat.
A havazás is okozhat problémát, elsősorban az „elsőteles” fiatal kutyusoknál, akik önfeledten örülnek ennek a puha, fehér valaminek, és nagyokat harapnak a hóba. Gyakran ennek a játéknak is torok-, vagy mandulagyulladás a vége.
Nagyon élvezetes dolog szakadó hóban nagyot sétálni kutyánkkal, vastag aljszőre általában teljesen száraz marad és megvédi az átnedvesedéstől (még rövidebb szőrűeknél is). Időnként megrázza magát és megszabadul a ráesett hótól. Ilyenkor nagyon nem érdemes dörzsölgetni, simogatni a szőrzetét, ezzel a mozdulattal ugyanis mi magunk visszük be a nedvességet a szőr mélyebb rétegeibe, aminek szintén meghűlés lehet a vége.
Nagy hóban gyakran fordulnak elő végtagsérülések, ugyanis a hótakaró „ápol s eltakar”,ebünk ilyenkor könnyen belelép éles tárgyakba, üvegszilánkba, hulladékba. Nem árt tudni, hogy a talppárna és a lábujjak környéke érhálózattal dúsan átszőtt és az itt elszenvedett sérülések komoly vérzéssel is járhatnak.
Különösen városi kutyáknál okoz problémát a járdák síkosságmentesítésére használt só. A sós lé kimarja a kutyák talppárnáját, fájdalmas bőrgyulladást, sántaságot okoz. Megelőzésére jó módszer, ha séta előtt bekenjük kedvencünk lábát valamilyen nem illatosított kézvédő kenőccsel, de legjobb a kifejezetten erre a célra forgalomba hozott állatgyógyászati mancsvédő készítmény.
Újabban kiscipőt is lehet kapni négylábúak számára, előnye, hogy a séta befejeztével könnyebb letakarítani a kutyus lábvégeit, mielőtt a lakásba engedjük.
Dr. Zöldi Tamás
kisállatgyógyász szakállatorvos
